Pécsi Tudományegyetem

PTE SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET

 

Mit érdemes tudni a Zenitről?

Nyomtatóbarát változatPDF változat

ZENIT

 

A Zenit szőlőfajtát az ősi magyar Ezerjó és a francia Bouvier szőlők keresztezésével alkotta meg 1951-ben, Pécsett a pécsi Kutatóintézet egykori munkatársa Király Ferenc (agrármérnök, szőlőtermesztő-, és nemesítő). A Zenit a magyar borszőlő-nemesítés egyik kiemelkedő eredménye. Király Ferenc nemesítő munkájának célja a korai érésű, magas cukortartalommal, testes, élénk savtartalommal rendelkező fajták kifejlesztése volt. A legjelentősebb nemesítései az úgy nevezett „Zés” szőlők: Zenit, Zengő, Zeus, Zéta és Zefír. Ezek közül talán a Zenit vált mára a legelterjedtebbé. A Pécsi Borvidék mellett Badacsonyban, Somlón, a Mátrai és a Tokaji Borvidéken is foglalkoznak a fajtával.

 

A szőlőfajta 1976-ban kapott állami minősítést (előtte a Badacsony névre keresztelt sorozatból a Badacsony 7-es nevet viselte). Azóta a magyar fehérborszőlők egyik kedveltjévé vált az ország fehérbort termelő borvidékein. Sikeres elterjedését számos előnyös tulajdonságának köszönheti.

 

-        A Zenit szőlő ampelográfiai jellemzői:

Tőkéje erős növekedésű, vesszői feltűnően egyenesek, középvastagok, vitorlája gyapjas.       

Levele nagyméretű, 5 karéjú, tagolt és sarkos. Oldalöblei sekélyek, nyíltak, vállöble zárt.

Levélszéle jellegzetesen fűrészes, színe sötétzöld, felülete ráncos, fonáka pókhálós, szövete vastag.

Ereinek töve, levélnyele, kacsai halványpirosak.

Fürtje középnagy, vállas, közepesen tömött.

Bogyói kicsik, gömbölyűek, vastag héjúak, zöldesfehér színűek. Aszúsodásra hajlamosak.

 

-        A Zenit szőlő termesztési jellemzői:

Korán virágzó és érő fajta. Laza lombozatot nevel, ezért viszonylag kevés zöldmunkát igényel. Fagyérzékenysége szembetűnő, szárazságtűrő képessége közepes, rothadásra kevésbé érzékeny. Termésmennyisége viszonylag egyenletes és jelentős. Az ásványi anyagokban gazdag (pl. vulkanikus eredetű) talajt kedveli.

Néhány termesztési adat* a ’80-as évekből, és napjainkból:

 

ÉV

TERMÉS t/ha

MUSTFOK %

SAVTARTALOM g/l

SZÜRETI IDŐ

1981

13,2

20,7

6,8

szept.28.

1982

19,0

19,0

6,9

szept.28.

1983

20,5

18,6

6,7

szept.29.

1984

11,4

20,3

7,5

okt.9.

1985

5,9

21,1

7,9

szept.23.

    Megjegyzés:   * = az EGERVIN KTRK adatai

 

  

ÉV

MUSTFOK %

SAVTARTALOM g/l

SZÜRETI IDŐ

2013

19,4

6,7

aug.14-25.

2014

19,5

7,1

aug.26-szept.01.

2015

19,9

4,8

aug.25-31.

 2015*

21,1

4,5

okt.08.

2016

19,3

7,5

aug.19-26.

 2016*

22,5

6,5

szept.30.

2017

18,5

6,8

aug.09-29.

*= Kései szüretelésű Zenit   

 Megjegyzés: a PTE SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET adatai

 

A Zenit egy megbízható szőlőfajta. Korán szüretelhető, augusztus végére általában el szokta érni a 20 magyar mustfokot, így még az őszre jellemző esős időszak előtt leszedhető, termésmennyisége pedig kiegyensúlyozott. A táblázat adataiból jól látszik, hogy a Kárpát-medencére is jellemző klímaváltozás hatására egyre korábbra kerül a szüret időpontja.

 

Borának jellemzői: évről évre kiváló minőségű, illatban és zamatban gazdag, harmonikus savtartalommal bíró borok állíthatók elő belőle. Íz-, és illatjegyeiben elsősorban a fehérhúsú gyümölcsök dominálnak (barack, körte), melyeket gyakran elegáns virágos illatjegyek egészítenek ki.

Korai, augusztus elejei szüret esetén kiváló és harmonikus savtartalmának köszönhetően jó pezsgőalapanyag. Ugyanakkor a késő őszi száraz időjárásnak köszönhetően könnyed töpped, ritkábban aszúsodik is, ezáltal nagyértékű késői szüretelésű desszertbor is készülhet belőle.               

A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében folyó több évtizedes kutató és fejlesztőmunka eredményeként a Kutatóintézet Zenit bora 2016-ban kiérdemelte a Magyarország legjobb Újbora címet.