Kutatástörténet

Pécs szőlőtermesztési hagyományaival és a történelem viharaiban mindig sikeresen megújuló kultúrájával kétezer éve gazdasági és szellemi központja a Dél-Dunántúlnak. Római kori emlékei pedig a világörökség részévé teszik. Az első magyar universitas otthonaként ma is patinás egyetemi város. Beépülő szőlőhegyei ellenére ma is a szőlő és bor nemzetközi városa.

A tudományos műhelyt 1949-ben több évszázados egyházi szőlőbirtokra és pincészetre alapozva a földművelésügyi miniszter hozta létre. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kísérleti telepeként az ültetvények tervezett rekonstrukciójában kapott szerepet. A több átszervezést megélt Intézet ma a Pécsi Tudományegyetem keretei között működik.

Az Intézet hazai egyetemekkel, társintézményekkel összefogva részt vesz országos projektek megvalósításában, emellett nemzetközi együttműködés keretében európai programokban is. Az alapítók az Intézet kiemelt feladatául a kutatást, a szaktanácsadást és az oktatást jelölték meg. A feladatok teljesítését az 1983-tól folyamatosan újratelepített harminc hektárnyi szőlőültetvény, az 1600 m² alapterületű - mintegy 4800 hl kapacitású pince és laboratóriumok szolgálják. Az intézmény kutatási eredményei elsősorban a Pannon Borrégió sajátos ökológiai körülményei között hasznosulnak.

„Lélegző örökségünk” részét képezi az Intézet szőlőfajta gyűjteménye, melynek alapjait 1950-ben Németh Márton tette le. A későbbi vezetők szisztematikus munkájának köszönhetően ma több mint 1500 tételből áll, s ezzel hazánk leggazdagabb szőlőgénbankja. A gyűjtemény külön értéke a Kárpát-medence őshonos szőlőfajtáiból létrehozott ültetvény, melynek ápolása, fejlesztése a genetikai variabilitás fenntartását, nemzeti kincsünk megőrzését jelenti. A szőlő-hungarikumok genetikai tulajdonságainak és termesztési sajátosságainak feltárása is a múlt értékeinek átmentését szolgálja. A génbankot a város helyi védettségben részesítette, a Pécsi Értéktár részévé nyilvánította.

Az új érték teremtését célozzák a nemesítési, genetikai kutatások. Az Intézet 16 államilag elismert szőlőfajtával és 20 klónnal rendelkezik. Az új fogyasztói igények és a kor kihívásainak (klíma- és termesztéstechnológia változás, környezetvédelmi és fenntarthatósági elvárások, költséghatékonyság és versenyképesség) való megfelelést szolgálja a 2000-től állami minősítésre bejelentett 36 új fajta- és klónjelölt. Az új nemesítési eredményekből 11 rezisztens fajtajelölt, a klónjelöltek pedig elsősorban a hungarikum fajtakörből kerülnek ki.

A gombabetegségeknek ellenálló fajták nemesítési programja olyan innovatív fajták előállítását tűzte célul, melyek a kisebb környezetterheléssel járó technológia alkalmazása mellett magas minőségű termést adnak. Jelenleg kb. 300 rezisztens nemesítési anyag értékelése folyik. Az új nemesítési anyagok tesztelésében számos termelő működik együtt az Intézettel, melynek keretében kisebb-nagyobb felületen tájkísérletet létesítenek Intézeti szaporítóanyaggal és szakmai felügyelettel.

A szőlészeti kutatásokat a város nyugati határában lévő Szentmiklós hegyi 30 ha-os ültetvény szolgálja, mely 2014-ben bekerült a Pécsi Értéktárba.

Az Intézetben a minőségi szőlőtermesztésre borászati kutatások épülnek, a szőlészeti értékek eredményben való prezentálására. A borászati kutatások elsődleges célja a szőlőfeldolgozás korszerűsítése, az erjesztés-technológia optimalizálása, a borászati fajtaérték-kutatás és a versenyképesség megőrzésére irányuló törekvés a szélsőséges évjáratokban is.

Jelen kutatási irányok:

A rezisztencianemesítés hazánkban itt folyik a legnagyobb intenzitással. A tájkísérleteinkben 80 hazai kis és középtermelő vesz részt. A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete alapító tagja a bordeaux-i egyetem által kezdeményezett OENOVITI - mára a legnagyobb - nemzetközi szőlészeti és borászati kutatói hálózatnak (https://oenoviti.com/). A nálunk folyó kutatások, az Intézet új, innovatív fajtái egyre több nemzetközi figyelmet kapnak.

A Kutatóintézetben az 1970-es évektől működik bor, must és növényvizsgálatot végző laboratórium. 2014-ben a vizsgálati kör talajvizsgálatokkal került kibővítésre és egyben MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszert építettek ki (akkreditált labor). Szolgáltatási (talajvédelmi terv, telepítési terv, tápanyaggazdálkodási terv, az ehhez kapcsoltan növényvédelmi előrejelzés), kutatási- és oktatási labortevékenységeivel (szőlészeti és borászati technológiák K+F+I, nemesítés, mikrobiológia, növény- és talajvizsgálatok) komplexen szolgálja a borágazat és a kapcsolódó tématerületek szereplőinek igényeit.

(1) A szőlő biotikus- és abiotikus stresszválaszainak tanulmányozása anyagcseretermékek, polifenolok kromatográfiás analízisével.

A kapott eredmények a szőlő rezisztenciát biztosító védekezési mechanizmusának megértésében, különböző stressz (szárazság, hő, fény) folyamatokat jól tűrő, a gombás betegségekkel szemben ellenálló fajták szelekciójában, a szőlő rezisztencianemesítésében hasznosulhatnak.

(2) A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet génbankjában szereplő jelentősebb fajták fenolos vegyületeinek (polifenolok) feltérképezése, a mérési eredményekből adatbázis kiépítése.

A polifenolok mind a szőlőben, mind pedig a borban fontos antioxidáns hatású vegyületek. Kedvező élettani hatásuk mellett a bor ízvilágának alakításában is jelentős szerepet játszanak. A kvalitatív és kvantitatív analízisükből nyert eredmények elsősorban az élelmiszer-kémia területén hasznosulhatnak. Biológiai aktivitásuk miatt azonban számos polifenol szintén nagy érdeklődésre tart számot a gyógyszer- és orvostudományok területén is.

(3) Anyagtudományi kutatások. Ezekben a kutatásokban olyan nanoanyagok előállítását célozzuk meg, melyek különleges fizikai- és kémiai sajátságaik által a növényvédelemben hasznosulhatnak.

(4) Szőlészeti kutatások analitikai hátterének kiszolgálása.